
Barbara Bátori
Senior Analyst, MMB
-
Hungary
A munkaerő és az üzleti rugalmasság kockázatainak kezelése érdekében változóban vannak a prioritások. A téma előző cikkében érintőlegesen szó volt az emberi kockázatok 5 pilléréről:
Nézzük meg ezek közül bővebben az elsőt, az egészség és biztonság témakörét!
Bár a kutatásban résztvevő megkérdezettek - HR szakemberek és kockázatkezelők - elismerik, hogy az egészség jelentős hatást gyakorol az iparágak, gazdaságok és társadalmak hosszú távú fenntarthatóságára, mégis más kockázatokat tartanak fontosabbnak. Az elmúlt pár év tükrében nem csoda, hogy a világjárványoktól és más fertőző egészségügyi betegségektől való félelem áll az első helyen, ezt követi a munkavállalók egészségének általános megőrzése. Az egészség és biztonság alacsonyabban szerepel a rangsorban, de valójában a vállalkozásokra leselkedő legsúlyosabb hosszú távú veszélynek ezt a témát tekintik.
Néhány fontos adat a People Risks 2022 kutatásból:
Pandémiák: mára igen elterjedtté vált ez a fogalom, amelybe a COVID-19 világjárvány mellett beleértjük a fertőző betegségek terjedését.
Az alkalmazottak egészsége és jólléte: kezeletlen munkaerő-egészségügyi kockázatok, beleértve a fizikai inaktivitást, az alkohol- és kábítószerfogyasztást, valamint a dohányzást, a rossz alvásminőséget, a rossz étrendet, a megelőző ellátás hiányát, valamint a kezeletlen krónikus betegségeket (köztük olyan „népbetegségeket”, mint a cukorbetegség, tüdőbetegség és rák).
Mentális egészség: a munkaerő mentális egészségügyi problémái (pl.: szorongás, stressz, depresszió és függőség). Nem megfelelő munkahelyi támogatás a mentális egészségügyi problémákkal küzdő munkavállalók számára. Olyan munkahelyi kultúra, amely hozzájárul a rossz mentális egészséghez.
A munkaerő kimerültsége, vagyis a munkavállalói kiégés: a munka és a magánélet egyensúlyának problémáiból eredő túlfáradtság, valamint a túl sok prioritás és az egyéb zavaró tényezők. Növekvő munkaterhelés az átszervezéseket követően.
Munkával összefüggő betegség vagy sérülés: Munkabalesetek és sérülések, valamint nem biztonságos munkakörülmények. A korábbi munkakörülmények romlása (beleértve a jelenléti és a távmunkát is).
Az alkalmazkodóképesség kora című kutatásunk szerint a HR-szakemberek 88%-a tapasztalta, hogy növekszik a vezetői szint bevonása a munkavállalói juttatásokba. A juttatások tervezésének, finanszírozásának és nyújtásának az üzleti és munkavállalói igényekkel összhangban kell változnia. A juttatások újratervezése és digitális elérhetőségük, sőt a nem biztosítás alapú munkavállalói támogatások alkalmazása is szükséges ahhoz, hogy lépést tartsunk a változások ütemével, miközben a juttatási kínálat versenyképességét megőrizzük.
Azok a munkáltatók teremtik meg üzletileg a saját rugalmasságukat, amelyek nem csak az aktuális egészségügyi és jólléti kérdésekre összpontosítanak, hanem a megelőző intézkedésekre, a jövőbeli válságok során igénybe vehető támogatásokra és az egészség és biztonság kultúrájára is.
A munkavállalók egyén szintű egészségügyi állapotára való odafigyeléssel a munkáltatók nemcsak az egészségügyi költséget és munkaképtelenségi károkat csökkentik, hanem a termelékenységet is növelik.
Senior Analyst, MMB
Hungary
MMB Leader, Employee Health & Benefits (MMB)