Skip to main content

Cikk

Emberi kockázatok

A múltban az emberi kockázatok sok szervezetnél nem szerepeltek a napirendi pontok között.

Emberi kockázatok - Változó prioritások a munkaerő és az üzleti rugalmasság kockázatainak kezelése érdekében

A múltban az emberi kockázatok sok szervezetnél nem szerepeltek a napirendi pontok között. Ez azonban kezd megváltozni, mivel az emberi tényező nagyon sok krízisben játszik szerepet.  A HR vezetők és a kockázatkezelők közötti nagyobb együttműködés (a gondolkodás sokszínűsége) jobb kockázatkezeléshez vezet.

Ahhoz, hogy rugalmasak legyünk és rugalmasan reagáljunk a válságokra, erős, jó alapokkal rendelkező üzleti gyakorlatra van szükségünk. A munkavállalói juttatások világában ez olyan funkciókat jelent, mint a meglévő juttatások tárháza, a juttatások digitális megoldása és a munkavállalók egészségügyi ellátása. A témakört szélesebb körben dolgozza fel a Mercer által készített People Risk Report.

A People Risk Report a HR vezetők és a kockázatkezelők hozzáállását vizsgálja az emberi kockázatokkal kapcsolatban a következő témákban:

·         Mely rizikók bekövetkezését tartják a legvalószínűbbnek?

·         Melyek azok, amelyek a legnagyobb hatással vannak az üzletre?

·         Milyen kihívásokkal jár ezeknek a kockázatoknak a kezelése?

·         Milyen enyhítő intézkedések a legelterjedtebbek?

Az emberi kockázatokat alakító öt pillér

A kutatás kulcsfontosságú megállapításait 5 kategóriába lehet sorolni:

1.       EGÉSZSÉGÜGYI – A kutatás résztvevőinek 87%-a szerint az egészség és biztonság komoly veszélyt jelent a vállalkozásokra nézve.

Az emberek és a vállalkozások ellenálló képességének növelése érdekében fontos befektetni az egészségügyi kockázatokat kezelő juttatásokba és egyéb programokba. A világjárvány során láthattuk, hogy mennyire fontosak voltak az olyan megelőzési intézkedések, mint a védőoltások, a munkavállalók egészségügyi ellátása, a biztonsági kultúra, a mentális egészséget támogató eszközök és a digitális egészség.

Javaslatunk: Fektessenek be olyan juttatásokba és egyéb programokba, amelyek kezelik az egészségügyi kockázatokat és kielégítik a munkavállalók legfontosabb igényeit. Ez növeli az emberek és az üzlet ellenállóképességét.

2.       IRÁNYÍTÁSI ÉS PÉNZÜGYI – A résztvevők 59%-a nem rendelkezik hatékony biztosítási és juttatási tervvel.

A költséges hibák és a hírnévvesztés elkerülése érdekében mindenféle jutalmat felügyelni kell. Bár nem tartozik a világ legizgalmasabb témái közé, mégis az adminisztráció és a bizalmi vagyonkezelés a második helyen van a kockázatok között. Ez tükrözi az egyszerűségre való törekvést a változó jogszabályok és a megnövekedett ellenőrzések között, valamint az automatizálás hiányát a világjárvány során.

Javaslatunk: A bevált gyakorlatok (best practice) továbbfejlesztésének előmozdítása a jutalmak minden típusára vonatkozóan. Ezáltal elkerülhetők a költséges hibák és a jó hírnévnek okozott károk.

3.       TEHETSÉGGONDOZÁSI GYAKORLATOK - 43% úgy gondolja, hogy a munkavállalói értékajánlatuk fejlesztésre szorul (vagy nincsenek tisztában vele, hogy a jelenlegi mennyire hatékony).

A szervezeteknek fontos megérteniük, hogy jelenlegi és jövőbeli alkalmazottjaik mit értékelnek a leginkább, és olyan irányelveket kell bevezetniük, amelyek támogatják az új munkamódszereket - különben azt kockáztatják, hogy értékes tudás vész el. Ez nagyon sok mindent fed le: a kultúrától a HR átalakításán át a készségekig és a jutalmakig, beleértve a juttatásokat is.

Javaslatunk: A jelenlegi és jövőbeli alkalmazottak motivációjának megértése. Vezessen be olyan irányelveket, amelyek támogatják az új munkamódszereket.

4.       FELGYORSULT DIGITALIZÁCIÓ – átlagosan minden második résztvevő úgy véli, hogy a felsővezetés nagyon fontosnak tartja a digitalizáció felgyorsítását.

Erre azért van szükség, hogy olyan embereket csábítsanak magukhoz, akik rendelkeznek például a kiberkockázatok kezeléséhez szükséges készségekkel.

Javaslatunk: Tervezzen olyan munkakörökkel, amelyek ma még nem is léteznek, és álljon készen a juttatásoki program a jövendőbeli munkavállalók ellátására! Biztosítson technológiai ágazati előnyöket akkor is, ha nem a technológiai ágazatban tevékenykedik!

5.       KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS SZOCIÁLIS HATÁSOK – a válaszolók ötöde nem rendelkezik tervvel az egyenlőség, sokszínűség és befogadás előmozdítására.

Javaslatunk: Határozza meg a vállalat ESG-kérdésekkel kapcsolatos értékeit és céljait! Használja ezeket a jelenlegi juttatások, befektetések és munkakörülmények értékeléséhez! "Fordítsa meg a piramist" - biztosítsa, hogy azok, akiknek a legnagyobb szükségük van a juttatásokra, hozzáférjenek a megfizethető támogatásokhoz!

Globális emberi kockázatok

Az 5 legnagyobb kockázat a következő:

1.       A kiberbiztonság és adatvédelem, amely már második éve a legjelentősebb kockázati tényező.

2.       Az adminisztráció és a bizalmi vagyonkezelés. Ez rávilágít a vállalkozásokra nehezedő fokozott szabályozási és ESG-nyomásra, hogy biztosítva legyenek a nyugdíjprogramok, juttatások és pénzeszközök körültekintő kezelése.

3.       A katasztrofális magánéleti események a harmadik legnagyobb emberi kockázat. Azt tükrözi, hogyan zavarhatják meg az üzleti életet is azok az események, amelyek képesek megzavarni valakinek az életét.

4.       A pandémiák és fertőző betegségek még mindig potenciálisan jelentős kockázati tényezőnek számítanak az emberek számára, ami a COVID és más vírusok miatti folyamatos idegességről tanúskodik.

5.       A munka változó jellege most az öt legnagyobb emberi kockázat közé tartozik, mivel a szervezeteknek, a vezetőknek és az egyéneknek alkalmazkodniuk kell a rugalmas munkavégzéshez.

A fentieken kívül van néhány további kockázat, ami jelenleg vakfoltnak számít. Ilyen a mentális egészség, a sokszínűség-, az egyenlőség és befogadás, az utazás és mobilitás, a vezetői problémák és a munkaerő kimerülése.

A vállalati kockázatkezelési megközelítés emberi kockázatokra történő alkalmazása fokozza az agilitást és a rugalmasságot. Az alábbi ábra összefoglalja, hogy a vállalati kockázatkezelésben dolgozó kollégák, hogyan közelítik meg a kockázatot:

  • azonosítják,
  • értékelik,
  • reagálnak és
  • nyomon követik.

Ez a módszertan időtálló és az emberekkel kapcsolatos összes kockázatra alkalmazható. Az is kiemelendő, hogy a 10 legnagyobb kockázat közül mindegyiket lehet mérsékelni a munkavállalói juttatásokkal, illetve azzal, ahogyan azokat megtervezik, nyújtják és finanszírozzák.