Skip to main content
Marsh logo

A Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD) és az ESG szabályrendszer kapcsolata

Az ESG-t már jól ismerjük, és tudjuk, hogy a szabályrendszer három fő pillérre épül:

Környezeti (Environmental): a vállalatok környezeti hatásainak minimalizálása, ideértve az energiafogyasztást, a szén-dioxid-kibocsátást, a vízhasználatot és a hulladékgazdálkodást.

Társadalmi (Social): a munkavállalók jogainak védelme, a munkahelyi biztonság, a közösségek támogatása és a társadalmi igazságosság előmozdítása.

Irányítási (Governance): a vállalatirányítás átláthatóságának biztosítása, az etikus üzleti gyakorlatok betartása, valamint a részvényesek és más érdekelt felek megfelelő képviselete.

Az ESG elvek célja, hogy a vállalatok ne csak pénzügyi teljesítményüket, hanem a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás szempontjait is figyelembe vegyék.

Mi az a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD)?

A Corporate Sustainability Due Diligence Directive az Európai Unió új irányelve, amely a vállalatokat arra kötelezi, hogy átfogó fenntarthatósági átvilágítást végezzenek. Ez magában foglalja a teljes ellátási láncukra kiterjedő kockázatelemzést és a fenntarthatósági szempontok beépítését a vállalati stratégiákba és döntéshozatalba. Az irányelv célja, hogy a vállalatok megelőzzék, megszüntessék, de legalábbis mérsékeljék tevékenységük emberi jogokra és a környezetre gyakorolt negatív hatásait.

Az irányelvet több lépcsőben kell alkalmazniuk az Európai Unió vállalatainak, valamint azon nem uniós vállalatoknak, amelyek az EU-ban azonos árbevétel szintet érnek el):

• 2027-től: a több mint 5000 alkalmazottat foglalkoztató és több mint 1,5 milliárd euró világméretű forgalmat bonyolító vállalatoknak,

• 2028-tól: a több mint 3000 alkalmazottat foglalkoztató és több mint 900 millió euró világméretű forgalmat bonyolító vállalatoknak,

• 2029-től: a több mint 1000 alkalmazottal rendelkező és 450 millió eurónál nagyobb világméretű forgalmat bonyolító cégeknek.


Hogyan illeszkedik a CSDDD az ESG szabályrendszerbe?

A CSDDD szorosan illeszkedik az ESG szabályrendszer három pilléréhez. Az irányelv által előírt fenntarthatósági átvilágítási folyamatok segítenek a vállalatoknak azonosítani és kezelni a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat.

Környezeti hatások: a CSDDD előírja a vállalatok számára, hogy azonosítsák és minimalizálják környezeti hatásaikat, összhangban az ESG környezeti pillérével. Ez magában foglalja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a fenntartható erőforrás-felhasználást és a biodiverzitás megőrzését.

Társadalmi felelősségvállalás: az irányelv hangsúlyt fektet a munkavállalói jogok és a közösségi érdekek védelmére, ami összhangban van az ESG társadalmi pillérével. A CSDDD előírja a vállalatoknak, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat és biztosítsák a biztonságos munkakörnyezetet. Ebbe a témakörbe olyan jelenségek tartoznak, mint a rabszolga- és gyermekmunka, illetve a munkavállalók kizsákmányolása.

Etikus irányítás: a CSDDD szigorú irányítási követelményeket állít fel és tájékoztatási kötelezettségeket ír elő, aminek célja az átláthatóság és az etikus üzleti gyakorlatok biztosítása


A CSDDD hatása a vállalatokra

A CSDDD bevezetése jelentős változásokat hoz a vállalatok számára. A cégeknek átfogó fenntarthatósági stratégiákat kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk, ami nemcsak a szabályozási megfelelés szempontjából fontos, hanem versenyelőnyt is jelenthet a fenntarthatóságra törekvő piacon. A CSDDD által előírt átvilágítási folyamatok segíthetnek a vállalatoknak azonosítani a kockázatokat és lehetőségeket, ami hosszú távon javíthatja pénzügyi teljesítményüket és hírnevüket is.

Nem kérdés tehát, hogy a Corporate Sustainability Due Diligence Directive szorosan integrálódik az ESG szabályrendszerbe, és kiegészíti annak célkitűzéseit. Az irányelv előírásai segítenek a vállalatoknak fenntarthatósági céljaik elérésében és biztosítják, hogy a vállalatok felelősségteljesen működjenek. Ugyanakkor további feladatokat és kötelezettségeket jelent az ESG egyre szövevényesebbé váló szabályrendszerében, amelyet nem könnyű átlátni és nyomon követni. Főleg annak a figyelembevételével, hogy 2024. január 1-től a tőzsdei cégeknek, 2025-től a nagyvállalatoknak, 2026-tól a tőzsdei kkv-knak és 2028-tól a nem uniós leányvállalatoknak és fióktelepeknek is kötelező ESG beszámoló készítése, ugyanakkor a jelentések tartalmáról egyelőre kevés a konkrét információ.

Aki tisztában akar lenni a saját cégére vonatkozó teendőkkel, annak két választása van: vagy kinevel egy belső fenntarthatósági szakembert, vagy külső szakértőt bíz meg. Utóbbira kiváló megoldás a Marsh nemzetközi ESG-specialistákból álló csapata által biztosított tanácsadási szolgáltatás igénybevétele.

 

Szerző(k)

Adam Majak

Ádám Maják

Business Development Senior Coordinator, Sales & Business Development

Kapcsolódó cikkek

Modern glass facade high-rise office building

Cikk

2023 legfontosabb ESG történései és várható hatásaik

12/21/2023
Digital tablet at night with light bokeh showing Marsh's ESG Risk Rating

Cikk

Az ESG Risk Rating

12/04/2023
Placeholder Image

Cikk

ESG: Új Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabvány (ESRS)

09/05/2023
Climate disclosure playbook

Jelentés

Climate Disclosures útmutató

06/22/2023