
Ádám Maják
Business Development Senior Coordinator, Sales & Business Development
Az idei évben számos meghatározó esemény történt ESG fogalomköréhez tartozó szabályozásban. Jelentős előrelépést jelent a megszülető szabályozási környezet, ugyanakkor óvatos bevezetésről árulkodik bizonyos CSRD szempontok bevezetésének elhalasztása. Összességében a fenntarthatósági jelentési irányelvek és szabványok bevezetése hatalmas lépés a vállalatok transzparenciájának és felelősségének növelésének irányában.
Az ESRS célja, hogy - a CSRD-vel összhangban - egységes és összehasonlítható módon tegye lehetővé a vállalatok számára a fenntarthatósági teljesítményük jelentését, ezáltal elősegítve az átláthatóságot és a következetességet az európai piacon. A júliusban elfogadott ESRS ágazatfüggetlen fenntarthatósági jelentési követelményeket tartalmaz, amelyek részletes iránymutatások a vállalatok számára a fenntarthatósági jelentések elkészítéséhez.
A Nem Pénzügyi Beszámolási Irányelv (Non-Financial Reporting Directive, NFRD) hatókörét kibővítő CSRD számos új kötelezettséget ír elő nagyvállalatok számára a fenntarthatósági jelentésekkel kapcsolatban, és azoknak az előírásoknak a bevezetését jelenti, amelyek lehetővé teszik, hogy az ESG tényezők iránti elvárásokat hatékonyabban nyomon kövessék és jelentsék. Ez az irányelv már később alkalmazandó rendelkezéseket tartalmaz ágazatspecifikus ESRS elfogadására 2024 június végéig, és az eredeti tervek szerint 2023-ban életbe lépett volna. A Bizottság azonban két évvel elhalasztotta az ágazatspecifikus szempontok bevezetését. Ezzel az volt a célja, hogy a vállalatoknak több időt adjon a felkészülésre és az új szabályozásoknak való megfelelésre. A döntés lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy áttekintsék és felkészítsék rendszereiket az új követelmények teljesítésére, de nem jelenti azt, hogy az irányelv végrehajtása vagy a fenntarthatósági jelentési követelmények bevezetése elkerülhető lenne.
Az Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozást és egységes vállalati felelősségvállalást támogató ESG törvényt, melynek célja az, hogy „az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége a fenntarthatósági szempontok, a környezeti, társadalmi hatások és vállalatirányítási elköteleződéseik alapján is összehasonlítható és vizsgálható legyen a velük üzleti kapcsolatba kerülő piaci szereplők, illetve fogyasztók számára”. Vagyis a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot, valamint a társadalmi és szociális szempontokat.
Az új törvény közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásokra 2024. január 1-én, míg a hazai nagyvállalkozásokra 2025. január 1-től lép hatályba. Olyan nagyvállalatokra vonatkozik, amelyeknél a következő három érték közül bármelyik kettő meghaladja:
A fent ismertetett intézkedések a következő néhány évben számos területen hozhatnak változásokat.
A fenntarthatóság fontossága és az ezzel kapcsolatos szabályozások minden bizonnyal tovább erősödnek a következő években. A vállalatoknak hosszú távon érdemes és szükséges a fenntarthatóságba és a teljesítési követelmények teljesítésébe invesztálniuk, valamint hiteles módon számot adni az ESG szempontokat felölelő valós tevékenységükről, ebben pedig szakértő tanácsadásra lehet szükségük.
Business Development Senior Coordinator, Sales & Business Development